10 éves Magyarország Alaptörvénye


Magyarországa Alaptörvényét 2010-ben alkotta meg az Alkotmányozó 2/3-os többség birtokában. Az Alaptörvény betölti a hagyományos alkotmányok állami és társadalomszervező szerepét, de jelen kor kihívásának is megfelel. Az Alaptörvény hazánk jogrendszerének alapja. Magyarország történetének olyan írott alkotmánya, amelyet a demokratikusan választott törvényhozás fogadott el.

Alaptörvényünk több mint egy egyszerű alkotmány a jogforrás hierarchia csúcsán álló jogszabály a Nemzeti Hitvallásban nemcsak társadalmunk együttélési szabályait rögzíti, hanem a nemzeti összetartozás egyik pillére is. Kinyilvánítja, hogy büszkén felvállaljuk a magyarság Európa közös értékeinek gyarapításában játszott szerepét és hangsúlyozza, hogy minden magyar felelős minden magyarért, ezért kötelességünk ápolni és megvédeni kivívott szabadságunkat, valamint a Kárpát- medence természet adta és ember alkotta értékeit. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük azt utánunk jövő nemzedék életfeltételeit. Hangsúlyozza, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve egy közösség részeként bontható ki. Az egyént megillető jogok kizárólagos felsoroláson túl kiemeli a közösség érdekében az egyént terhelő kötelességeket is.

Kifejezi a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, a családra és a nemzetre, mint együttműködésünk legfontosabb kereteire tekint.

Alaptörvényünk tehát nem csupán jogrendünk fundamentuma, hanem szövetség is "a múlt, a jelen és a jövő magyarjai" között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, létezésünk és küldetésünk alapvetését.