Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe

Békés Áldott Húsvétot kíván az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetsége Elnöksége.

                                                                                                                  Dr. Sántha Gábor
                                                                                                                             elnök

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A Biblia szerint Jézus - pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

A legrégebbi húsvéti szimbólum a tojás, az élet újjászületésének, a termékenységnek, az örökkévalóságnak a legősibb jelképe.

A két vonallal négy részre osztott tojásdíszítés talán az egyik legismertebb jelkép. a kör a teremtő isten jelképe, nincs kezdete és vége. A kör kettéválasztása megadja az eget és a földet - e világ - túlvilág. Az ezt metsző függőleges vonal alkotja a mágikus keresztet, a világ erőközpontját, amely a teremtő hatalmat jelenti a világ felett.

A tojásfestéshez leggyakrabban használt szín a piros, ebből ered másik elterjedt neve a piros tojás.  A mágikus piros vér a tűz színe. A megújulás, szerelem, tavasz, öröm, szabadság, kicsírázó élet, Jézus kiontott vére következtében a feltámadás és az örök élet jelképe.

A dunántúli néphiedelem szerint mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony , aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszer csak egy csöpp vér csöppent a tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor.