„A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja,hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége részére az egységes magyar nemzetnek, melyek államhatárok feletti összetartozása valóság…”
Magyar az, akinek fáj Trianon, a többi csak állampolgár”- mondja egy anonim aforizma. Trianon fájdalma a legkorábbi időktől már az irodalomban, a költészetben is megjelenik.
Karinthy írta „Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára”c. művében
„…De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”