Rétságra kapott meghívást Világszövetségünk elnöksége. A látogatás céljának ismertetése előtt röviden, hová is mentünk.

A város címere 

Rétság Budapesttől 55, Balassagyarmattól 25 km-re található. Vasúton 2007. március 4. óta nem közelíthető meg, mivel a Diósjenő-Romhány vonalon a személyforgalom szünetel. Rétság a Börzsöny és a Cserhát határán fekszik, ez az adottság határozza meg a környék jellegét is. A településen áthalad a 2-es számú (nemzetközi E77) főútvonal.

Története

Rétságot  1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh. A településnek már a török hódoltság korában is volt temploma, erről Dwornikovich püspök jelentésében azt
olvashatjuk : állapota rossz, de kijavítható, a prédikátor kálvinista, a Vattay földesúr házában lakik.
A török hódoltság a 16.század közepén következett be 1562–63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt a település, majd 1566–67-ben Husszein budai basa livájából való török kapta meg.
1579-ben 20 adóköteles házat írtak össze. 1583-1584-ben birtokosa Boszna Hasszán, ekkor azonban elnéptelenedett, és még 1633-1634-ben is csak 3 adóköteles házat írtak össze. 1656-ban Lónyay Gábor volt itt birtokos. 1715-ben két magyar, három tót, 1720-ban öt magyar lakást említenek. Temploma és iskolája 1726-ban épült.
1770-ben Sréter Pál és családja birtokolta. 1910-ben özvegy gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándornak és Herzfeld Frigyes tulajdona volt.
A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik először. 1460-ban önálló községek sorában szerepel, mely azonban a török idő alatt elpusztul. Lakóinak száma 1828-ban 167, 1871-ben 217 fő. Kastélya a 19.század első felében épült, stílusa klasszicista.
A város egykoron katonaváros volt. A helyőrségi laktanya 1936-ban létesült. Az évtizedek során több katonai alakulat állomásozott Rétságon. Az utolsó a MH 31. Hunyadi János Gépesítet Lövészdandár volt, amit 1997-ben megszüntettek, és a laktanyát bezárták.
Városi Művelődési Központ és Könyvtár vezetője, Vég József meg hívta Világszövetségünk elnökségét az egykor Páncélos Tiszthelyettes Kiképző Ezred növendékének könyv bemutatójára.

 Meghívjuk 2019. Január 23. szerda, 17.00 órától 
-----a könyvtár olvasótermében 
-----a Magyar Kultúra Napja alkalmából 
-----Szűcs Béla Albert: Rétság nem felejt 
-----című könyvének bemutatására.
-----Házigazda: Jávorka János nyá. ezredes 
-----a Hunyadi Baráti Kör elnöke 

Méltóbb helyet nem is lehetett volna találni  a könyv bemutatójára  minta a könyvtár olvasótermét.   Szücs Albert Béla Petőfi-díjas író, újságíró nem ismeretlen a helyi közönség előtt. Korábban két alkalommal is tartott bemutatót akkor megjelent könyveiből itt a Városi Művelődési Központ Könyvtárában. A könyvbemutatóra egyértelmű, hogy itt került sor, hiszen az írásai Rétság történelmét dolgozzák fel, A rétsági laktanyában töltötte katonaidejét, közvetlenül az 1956-os forradalom előtt.

Az ünnepi alkalomból Jávorka János nyá ezredes, a Hunyadi János Harckocsi dandár Baráti Kör elnöke  köszöntötte a megjelenteket. Ezután jelképesen meggyújtottak három gyertyát - piros-fehér-zöld színűeket -, majd a megjelentek felváltva hallgatták meg a Himnusz-t, melynek vers szakaszait a város egy-egy  polgára olvasott fel.. Beszédet mondott dr. Petrasovits Anna alelnök, majd dr. Sántha Gábor, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke, aki a kötet előszavát is írta. Ezt követően a szerző mutatta be a könyvét, személyes élmények felidézésével. Az író személyesen ismerte Pallavicini Antalt, az akkori törzsfőnököt. Ebből az indíttatásból is születhetett  elhatározása, hogy feldolgozza a történelemnek azt a szeletét, amely egy bíboros és egy katona mártíromságához kötődik.
"Rétság nem felejt" című, 196 oldalas kötet alapja is az emlékezés. A kötet két részből áll. Az első nagy fejezet az 1956-os történelem helyi vonatkozásait idézi fel, főként interjúk formájában. A második fejezet: A korábbi művekhez képest új fejezettel bővült, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60.évfordulojára  felavatott  szoborcsoport létrejöttének történetét  dolgozza fel, természetesen az előzményekkel bemutatva a szoborcsoport létrehozásának dokumentumait és  az emlékbizottság megalakulásától az emlékmű felszentelésig tart. Valóban érdekes, egyedi alkotás, ami nem csak a helyi lokálpatriótáknak, a szűkebb történelmünk iránt érdeklődőknek is  hasznos olvasmány. A rendezvényen  részt vett Pallavicini Borbála, Pálinkás (Pallavicini) Antal honvéd őrnagy lánya, és Babusa János szobrászművész, aki a rétsági emlékmű alkotója volt.
Varga Nándorné Városi Művelődési Központ és Könyvtár  vezetője köszönte meg a közreműködőknek és a közönségnek, hogy megtisztelték városunkat és, hogy közösen emlékeztünk a Magyar Kultúra Napjára.  A könyv bemutató zárásaként " Rétság nem felejt" című kötetét a szerző dedikálta. A vendégek kötetlen beszélgetésben elevenítették fel emlékeiket az ünnepi alkalomra

Az esemény fontosabb pillanatait az alábbi linken nézhetik meg:
http://www.1956mszvsz.hu/retsag-2019-januar-23