Szent Korona állami jelkép
25 éve, 2000. január elsején érkezett a Szent Korona, a jogar, az országalma és a koronázási kard az Országház Kupolatermébe.
Forrás: Országgyűlési Múzeum A köztársasági őrezred tagjai behozzák a magyar Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a millenniumi ünnepségen az Országházba 2000. január 1-jén.
48 éve térhetett Haza a Szent Korona és a koronázási ékszerek.
A politikai enyhülés idején, 1978. január 5-én, Jimmy Carter elnöksége alatt a magyar Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt ismét hazai földre kerülhetett. A Szent Korona ládáján ez a felirat állt: „sugárveszélyes tárgy”.
Szent Korona a második világháború utolsó évében, 1945-ben hagyta el Magyarországot, amikor is a koronázási jelvények őrzésére létrehozott, 1872-től a honvédség részének számító Magyar Királyi Koronaőrség igen kalandos úton kimenekítette a lángokban álló országból. Az állami vezetés mindenképpen el akarta kerülni, hogy államiságunk legfontosabb jelképe a németek vagy a szovjetek kezére jusson, és már 1944 októberében elrejtették a Koronaőrség laktanyájának egyik pincehelyiségében. Ezt követően novemberben Veszprémbe szállították, ahol a Szent Jobbal együtt a Magyar Nemzeti Bank ottani páncéltermébe került (ezzel párhuzamosan a koronázási palástot Pannonhalmára menekítették). A korona egy hónap után, december első felében Kőszegre került, ahonnan januárban Velembe, március végén pedig az ausztriai Mettsee-be vitték tovább. Ahogy nyugatról az amerikai, keletről pedig a szovjet offenzíva közelített, május első napjaiban elásták a koronát a Schlossberg dombon, üres acélládáját pedig tovább őrizték, hogy így tartsák fent a látszatot. Pajtás Ernő ezredes, a Koronaőrség utolsó parancsnoka végül e ládát adta át az amerikaiaknak, ám számos kihallgatás után végül elárulta fogva tartóinak a Szent Korona igazi rejtekét. Az amerikaiak július 27-én feltárták azt, és kiemelték onnan ereklyénket. Innen később Augsburgba, majd Heidelbergbe szállították: utóbbi városban volt a 7. amerikai hadsereg főbázisa. Innen először Wiesbadenbe, a hadsereg műkincsgyűjtő központjába vitték, utána 1949-ben átkerült Frankfurtba, a Deutsche Bank egyik fiókjába, majd 1951-ben az amerikai hadsereg európai főparancsnokságára szállították. Az európai kontinensről végül az ’50-es évek elején került át Amerikába, ahol aztán egészen 1978-ig Kentucky államban, a Fort Knox-i támaszponton őrizték.