SZORAKÉSZ és a GULÁG Emlékbizottság ünnepélyes megemlékezése

A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából a SZORAKÉSZ és a GULÁG Emlékbizottság ünnepélyes megemlékezésére meghívást kapott Világszövetségünk elnöksége és tagsága.  A budapesti Derkovits Gyula általános iskola épületében volt 1945-1948 között a szovjet állambiztonság börtöne.

Az iskola udvarán tartott rendezvényen, Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott.

A miniszterelnök azt mondta: amikor a nemzetiszocializmus őrült gondolata háborúba rántotta a világot, és a megroggyant nyugati világ felismerte, hogy a léte forog kockán, szövetségre lépett egy másik őrült gondolattal, a nemzetközi szocializmussal, a kommunizmussal és annak gazdájával. Így tört be a szovjet világ Európába.
“Saját biztonsága fejében a Nyugat végül tálcán nyújtotta át a Szovjetuniónak Európa szabadságszerető népeinek jelentős hányadát” – fogalmazott a kormányfő.

Menczer Erzsébet, a Szorakész elnöke a megemlékezés helyszínéről szólva azt mondta: a szovjet megszállás után, minden emberi joggal szemben, óriási igazságtalanságok történtek e börtön falai között, amiben az akkori magyar kommunista szimpatizánshatóságok is bűnösök voltak.

Menczer Erzsébet azt is mondta: “Egy olyan Európában élünk, ahol jelenlegi szövetségeseinknek – jobbára a második világháború győzteseihez sorolják magukat – nekünk kell megmagyaráznunk, hogy az emberi jogok nem csak akkor sérülnek, ha valakit zsidósága miatt visznek el egy haláltáborba. Az emberi jogok ugyanis nem származástól függenek. A haláltábor pedig, amely Sztálin Szovjetuniójában hamarabb állt már a szögesdrótjaival, magasfeszültségű kerítésével, mint a kontinensen, Európában, éppúgy haláltábor, mint Auschwitzban”.

A Szorakész elnöke szavait azzal zárta, hogy mindennek ellenére a nemzet nagy sikere a mai nap, “élünk, itt vagyunk, feldolgozzuk a múltat, és nem hagyjuk megismétlődni a gyalázatot”.

Az iskola falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzása után., a Terror Háza Múzeum elé kegyeleti sétát követően érkeztek a megemlékezők.

A Terror Háza Múzeum előtt felszólalt Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, hogy a Kelet-Közép-Európából becslések szerint 4,3 millió embert vittek el kényszermunka-táborokba, ám a pontos számot sohasem fogjuk tudni, mert a Szovjetunióban úgy gondolták, akiket munkatáborba visznek, azokkal sohasem kell majd elszámolni.

Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója történeti áttekintésében  megtorlásnak nevezte nyolcszázezer ember elhurcolását Magyarországról.