Ötéves Magyarország Alaptörvénye








A magyar Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el az új Alaptörvényt, ezzel utolsóként szakított a múlttal, és cserélte le a még szovjet időkből fennmaradt alkotmányát.



 

Nemzeti hitvallás (Preambulum)

Isten, áldd meg a magyart!

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat: Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt  szilárd alapokra helyezte  a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk  arra, hogy  népünk  évszázadokon  át  harcokban  védte  Európát,  s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.
Ígérjük, hogy  megőrizzük  az elmúlt  évszázad  viharaiban  részekre szakadt  nemzetünk szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.
Vállaljuk, hogy örökségünket,  egyedülálló  nyelvünket,  a magyar  kultúrát, a magyarországi  nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet  adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért,  ezért anyagi, szellemi és természeti  erőforrásaink gondos  használatával védelmezzük az utánunk  jövő nemzedékek  életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető  értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben  tartjuk  történeti alkotmányunk  vívmányait  és  a  Szent  Koronát, amely  megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem  ismerjük  el  történeti alkotmányunk   idegen  megszállások  miatt  bekövetkezett felfüggesztését.  Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista  alkotmányt,  mert  egy zsarnoki uralom  alapja volt, ezért  kinyilvánítjuk érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén  elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május másodikától, az első szabadon  választott népképviselet megalakulásától  számítjuk. Ezt a napot  tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.
Alaptörvényünk-jogrendünk alapja: szerződés  a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.