A magyar küldöttek 1920. május 5-én vették át hivatalosan a békefeltételeket. Apponyiék miután konstatálták, hogy a diktátum szövegében nem történt számottevő változás, május 19-én lemondtak. Május 23-án Millerand francia miniszterelnök tudomásul vette a rangos követek lemondását és felszólította a magyar kormányt, hogy jelöljön ki új követeket, akik majd június 4-én a versaillesi épületegyüttes Nagy Trianon kastélyában aláírják a békeszerződést.

A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. a Görgey Artúr tábornok által vezetett honvédsereg Hentzi osztrák császári tábornok csapatától.

A Lámpás c. folyóiratunk 2015 december II. évf. 3. számában interjút készítettünk Boross Péter miniszterelnök úrral, egyben a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnökével, aki az interjú kapcsán rávilágított arra, hogy az 1956-os szabadságharc hagyományait ápoló, emlékét őrző és kegyeletét vigyázó szervezetek jövője a folyamatos elöregedés miatt szinte kilátástalan, ami a jövő nemzedék hazafias nevelését, identitástudatát nagymértékben gátolja.

“Magyarország és Lengyelország két örök életű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt összekapcsolódtak, és láthatatlanul egybefonódtak.”

Stanislaw Worcell, lengyel költő szavai.