Nyitóoldal
Orbán Viktor: „Amit Isten egybeszerkesztett, azt Trianon és a kommunizmus szét nem szakíthatja”
A magyar reformátusok ismerik a Kárpát-medencei magyarság megmaradásához és megtartásához vezető utat – jelentette ki Orbán Viktor 2015. július 24-én szerdán Budapesten. A miniszterelnök a Generális Konvent fővárosi találkozója alkalmából, a Kálvin téri református templomban tartott szerda esti istentiszteleten azt mondta: „az a feladat méretett ki ránk, hogy megtaláljuk az utat
Nagy Imrére és mártírtársaira emlékeztünk
2015. június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól rendezett emlékezésen vett részt, Világszövetségünk elnöksége és tagságunk képviselői a Vértanúk terén, ahol Gulyás Gergely az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke mondott beszédet, a megemlékezés utána átmentünk az Új köztemetőbe, és leróttuk kegyeletünket Nagy Imre sírjánál.
2015. évi pályázat
Az elmúlt évekhez viszonyítva vállalt - és a közgyűlés által jóváhagyott - céljaink megsokszorozódtak, tagságunk megtízszereződött, s jelentősen nő; a régióalakítási szándék örvendetesen bővül.
A céljainkból adódó feladatok részben újszerűek, történelmi jelentőségűek, és országos szintre bővültek-bővülnek, továbbá kitekintenek a nagyvilágba. Ezért is kértük pályázatunk kiemelt támogatását: összességében 15 millió 50 ezer forintot pályáztunk meg. A Szabadságharcosokért Közalapítvány kuratóriuma 7 millió forintot ítélt meg terveink megvalósítására.
Kibővített elnökségi ülés
Dr. Boross Péter, volt miniszterelnök, a Szabadságharcosok Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, dr. Sömjéni László belügyminisztériumi főtanácsos, Bita Mária a Közalapítvány titkára és a régióvezetők vettek részt a 2015. június 17-én megtartott kibővített elnökségi ülésen. A megbeszélés témája a Szabadságharcosokért Közalapítvány pályázati feltételeinek ismertetése. A pályázat elbírálásának szempontjait Dr. Boross Péter ismertette.
A Biszku-per folytatásáért
Nagy médiafigyelem kísérte azt a sajtótájékoztatót, amelyet Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, a kommunizmus áldozatait segítő civil szervezetekkel együtt tartott 2015. június 12-én, pénteken, Budapesten, a Kúria épülete előtt. Meghívta még a Kommunizmus Bűneiért Alapítvány képviselőit is. Mindazokat, akik aláírták a nyilatkozatot Ságvári-ügyben, és síkra szállnak a Biszku-per mielőbbi folytatásáért, s a mielőbbi ítélethozatalért.
Nagy Imre az 1956-os forradalom miniszterelnökének és társainak újratemetése
Az újratemetésre 31 évvel Nagy Imre, Maléter Pál és Gimesi Miklós kivégzése után került sor. Az 1958. június 16-án, hajnalban a kivégzetteket – hogy nyughelyüket senki ne ismerje, és ne látogathassa – az Országos Börtön sétálóudvarán földelték el, a földhányást lommal fedték be. Az országgal másnap tudatták a kivégzések tényét, azt azonban a beavatottakon kívül senki nem tudta, mi történt a holttestekkel. Két és fél évvel később, 1961. február 24-én, a koporsókat kiásták, kátránypapírba drótozták, és a közeli Új köztemetőben földelték el újra Őket, jeltelen sírokban.
Előzetes a Lámpás következő számából
Az Erkel-díjas zeneszerző a díjátadás alkalomból interjút adott lapunknak.
Magyar Örökség díjjal tüntették ki Tolcsvay Lászlót a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott ünnepségen, 2015. március 21-én. A díjat eddigi életművéért és a Nemzeti dal megzenésítéséért kapta.
A Nemzeti Összetartozás Napja
A 2010. évi XLV. Törvénybe foglalt hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja, az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.
Hősök napja – az elesett katonák tisztelete
Május utolsó vasárnapján a háborúkban elesett katonákra emlékezik az ország. A hősök hivatalos, törvény által szentesített napja ez 1925 óta. Volt idő, amikor tiltották, sőt, büntették az emlékezést.
1915-ben báró Abele Ferenc vezérkari őrnagy indítványozta, hogy minden község kőemléket állítva legyen köteles megörökíteni a világháborúban elesett hősök neveit. Kezdeményezése 1917-ben emelkedett törvényerőre, ekkor kötelezővé tették a hősi emlékművek állítását.
Tiszteletadás a hős honvédeink előtt
Május 21-e a Magyar Honvédelem napja (Görgey Artúr csapatai 1849. május 21-én visszafoglalták Budát. Ennek emlékére 1992-től ünnep e nap.). „A honvédelem napja mindazoké, akik az 1848-as, a két világháborúban harcolt, illetve az '56-os honvédek útját folytatják: mindazoké, akik fegyverrel a kézben szolgálják a hazát” – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter, a 2015. május 21-én, a budai Várban tartott ünnepségen.
Oldalak
